dr. Szász Adrián: Rock & Road

Író: dr. Szász Adrián

Cím: Rock & Road

Kiadás éve: 2014.
Kiadó: Art Nouveau

Terjedelem: 352 oldal

Értékelés: 5/5

Fülszöveg:

Négy legény, 

három hangszer, 

két falu, 

egy húr. 

Tíz esztendő. 

És ami mögötte van. 

Meg ami előtte volt!

Üveghegy helyett Mátraalja, Óperenciás-tenger helyett Domoszlói-tó. Hamuba sült pogácsára pálinka. Királylány mellé aranylemez… Fele királyság? Zene, zsiványság! A Heves megyei Road zenekar története: népmese és rock 'n' roll. 

Ki volt a banda körül Gyanús, és ki lett mégis a Gyilkos? Mit vétett a Kócos Asszony? Az örök szerelmek tényleg a Magda-kocsmában szövődnek? Honnan ered a 39764-es Road kód, és hogyan úszták meg a srácok a monte-carlói fogdát? Amiről ők nem mesélnek, azt elárulja helyettük – róluk – a falu szája. Na meg a világ szeme: Kalapács Józsi, Lukács Laci, Nagy Feró, Rákóczi Feri és mások…

Megalakulásuk, első albumuk megjelenése óta hallgatom őket, tinédzserkorom meghatározó zenekara, sok nehéz időszakon (ami mai szemmel, gyerekes kis problémának tűnik) segítettek át. Velük nőttem fel, és rajongásom töretlen!

Jó volt kulisszatitkokat megtudni róluk, honnan indultak, és hát na, milyen nagyokká lettek, de közben megmaradtak, a pacsizós vidéki srácoknak. 

Nagyon örülök, hogy Vácra sodort a szél, mert a XLavinás kapcsolatuk miatt, évente egyszer hozzánk is eljönnek, és itt – az eddigi 3 év tapasztalata alapján – jóval közvetlenebbek, mint egy nagyszabásúbb nagyvárosi telt házas bulin. Itt mindig családias a légkör. Lehet velük beszélgetni, elvegyülnek a tömegben, és ha megszólítod őket, nem úgy néznek rád, hogy te mi a francot akarsz tőlünk?, hanem átlag emberként közvetlenül válaszolnak! Szóval állati jó fejek! 

A zenéjük meg csúcs! Buli és tombolás garantált! Első sor alap!

A férjemmel a Nem kell más a közös összejövős számunk, és egyértelmű volt, hogy a meghívónkra is tőlük idézünk majd. 

Azért megnéztem volna őket lagziban! Kár, hogy ebből már kinőttek, azért el bírtam volna viselni, ha ők szolgáltatják a zenét! Azért a Nem kell más akusztikus verzióját nem hagyhattuk ki! 

Tényleg nem lehet kinőni belőlük! A magyar rockelőadók közül, ők az egyetlenek akiket még igazán lehet szeretni. 

Az utóbbi fél évben érkezett meg az új albumuk, a M.A.T.T. ami az eddigi nótáikhoz képest picit metálosabb, durvább vonalat visz – nehezen is barátkoztam először ezekkel a számokkal –, de ebből is látszik, hogy a Fiúk fejlődnek, és tudnak újat mutatni! Sokadik hallgatásra, pedig azt kell mondjam, ez az eddigi legütősebb albumuk!

Ők megtalálták a számításaikat, kívánom, hogy maradjon töretlen a sikerük, és maradjanak meg, „hétköznapi rockereknek”, a saját, és a mi örömünkre is! 

"Majd én verem a lelket beléd, magára senki se maradhat; adom a végtelen erő felét, időt a gyógyító szavaknak." - M.A.T.T. Jóreménység foka