Író: Nick Cutter
Cím: A falka
Kiadás éve: 2016
Kiadó: Agave
Terjedelem: 400 oldal
Értékelés: 5/5
Fülszöveg: Tim Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal – úgynevezett falkával – a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi. Valami várni fog rájuk a sötétben. Valami végtelenül gonosz…
Éjszaka érkezik hozzájuk. Ijesztően vékony, zavarbaejtően sápadt és telhetetlenül éhes. Egy kimondhatatlan gyötrelmektől szenvedő férfi, szervezetében valami titokzatos szörnyűséggel, ami gyorsabban terjed a félelemnél. A szárazföldtől elvágva a csapatnak olyan borzalmakkal kell szembenéznie, amelyhez foghatót a tábortűz körül elmesélt legrémisztőbb történetekben sem tudtak volna kitalálni. A túléléshez meg kell küzdeniük a félelmeikkel, a tomboló elemekkel… és végül egymással is.
Nick Cutter részben A legyek urát, részben a 28 nappal későbbet idéző, magával ragadó és feszes tempójú regénye egyenesen a rettegés legmélyére taszít, a sötétség szívébe, ahol a félelem uralkodik a józan ész felett.
„A frászt hozta rám, le sem tudtam tenni. Igazi horror a legjobb fajtából.” Stephen King
„Utazás a félelem és elkeseredettség vad világába… sokáig kísérteni fogja az olvasót.” Christopher Golden
„A falkában nincs megállás. Zseniális és mélyen felkavaró regény, amit nem lehet letenni. Egyszerűen végig kell olvasni.” Jonathan Maberry
„Egyes thrillerektől borzongunk, másoktól libabőrösek leszünk. A falkától kiugrunk a bőrünkből… Cutter vizuális megoldásai súlyosan nyomasztóak és rendesen betalálnak. Nem szégyen csak jól megvilágított, forgalmas helyeken olvasni.” Kirkus Reviews
"Tagadhatatlan tény, hogy mások gonoszsága önnön gonoszságunkká válik, mert meggyújt valami pokolit a szívünkben."
Mondanom sem kell, hogy azért akadt meg a szemem a könyvön, mert King ajánlás van a borítóján. Volt, hogy mellényúltam már ezzel, de ennek a könyvnek az esetén nos... TELITALÁLAT!!!!
Rég nem olvastam ennyire idegtépő, és kiszámíthatatlan horrort. Brutális. Brilliáns.
Óvatosan indít, elhint néhány para-morzsát, de semmi rosszra nem gondolunk. Nem számítunk nagy izgalomra és kavarodásra. Épp csak elhinti a lelkünben, hogy valami készül, és felfokozza az érzelmeket.
Adott egy lakatlan sziget, adott öt tizenéves srác, és egy felnőtt. Maguk vannak, se telefon, se más kommunikációs eszköz. Egyetlen rádió, vész esetére.
Egyszer csak beállít egy idegen. Csontsovány, éhes, nagyon éhes. Ránézni is elborzasztó. Ahogy beszél, az méginkább. A fiúk kíváncsiak, minden fiú az. Baj van. Könnyű kiszámítani.
Mindenféle hangok halltaszódnak, közben persze megy a rémsztori mesélés, mégis csak éjjel van és cserkészfiúk vannak egy szobába zárva. Mindegyik egyéniség. Mindben van valami. Ez adja a könyv ízét.
Öt fiú.
Az egyikük tipikus okoska, akit lehet szivatni. Nyilván kövér.
A másik a vezér. Elég ránézned, és bepisilsz. Neki nem lehet nemet mondani.
A harmadik egyszerű, normális, tényleg normális.
A negyedik. Agresszív. Könnyen verekedést generál, hirtelenharagú. Nehéz lecsillapítani. Hármas tudja, hogy kell.
Az ötödik. Csendes gyilkos, komolyan. Az a lelkiismeret-mentes sorozatgyilkos-típus, aki még nem tudott kibontakozni, mert nem voltak adottak a lehetőségei.
Ahogy a fülszöveg elárulja, valami durva kór van kibontakozóban, ami egyértelmű, hogy fertőz. Nem is akárhogy.
Módszeresen, apránként üti fel a fejét a káosz. Nem is gondolnánk milyen könnyű kibontakozni önmagunkból, és egy teljesen más, emberré - gyerekké válni. A túlélés vezérel. Van akit a kíváncsiság.
A betegség. Önmagában kegyetlen, és kiakasztó, rágondolok, és fintorgok, és kiráz a hideg. Olvasás közben én is szinte a bőrömön éreztem... a viszketést, megvolt az érzés, hogy kijött a könyvből valahogy, és én is elkaptam. Hihetetlen módon adja vissza mit kell kibírniuk a srácoknak. Öt srác. Meddig tartanak ki egymás mellett? Mikor jön el az a pont, hogy osztódik a társaság? Mikor jön el az, hogy olyat kell tenned, amitől elsírod magad, de megteszed? Aztán emészt a bűntudat. Feltéve, ha van olyanod. Mire vagy képes a túlélésért? Azt hiszem, én elsőként haltam volna meg a csapatból. Inkább, minthogy ennyi szörnyűséget csináljak, és éljek át.
Nem szeretnék részletes leírást, ez egy olyan könyv, amit OLVASNI KELL, és átélni minden pillanatát. A vége sokkoló. Az egész sokkoló. Imádtam. Ahhhhh. Csak ne találkozzak Ötös sráccal. Soha.
"Mikor a világ az ember szeme előtt darabokra hullik, a legtöbb esélye akkor van, ha felállít néhány egyszerű feladatot, és arra koncentrál. Míg azokon a feladatokon dolgozik, esélyt ad az agyának, hogy megbirkózhasson a helyzettel. Ha túl tud jutni a kezdeti sokkon – a halál és a hirtelen elszigeteltség sokkjain –, talán majd eszébe jut később egy jobb terv."